Március 4-én Trump elnök jelentős kereskedelmi háborút indított Kanada, Mexikó és Kína ellen: az árukra kivetett új vámok drasztikusan megemelték az importköltségeket, ami jelentős áremelkedést eredményezhet az amerikai fogyasztók számára.
Az autóipar különösen érintett, hiszen a kanadai Honda-gyárból származó CR-V modellek ára jelentősen nőtt, miközben az amerikai autógyártók kezdetben részleges felmentést kaptak. Trump a vámokat főként a fentanil-kereskedelemmel, valamint az illegális bevándorlással indokolja, ám a számadatok rávilágítanak arra, hogy a fentanil többsége Mexikóból érkezik, Kanadából azonban minimális mennyiség.
Miközben a kanadai és mexikói kormányok válaszlépéseket vezetnek be, például ellen-vámokat vagy határokon történő katonai megerősítéseket, kitűnik, hogy az új vámintézkedések eltérő mértékben érintik gazdaságukat. Kanada és Mexikó sokkal inkább függ az Amerikával folytatott kereskedelemtől, mint fordítva, ezért a vámok főként őket sújtják, de az Egyesült Államokban is inflációs hatásokkal járhatnak.
Az elemzés kitér arra is, hogy az ilyen kereskedelmi intézkedések hogyan hatnak a termelés áthelyezésére, a munkahelyekre és a globális ellátási láncokra, valamint hogyan befolyásolják az infláció kialakulását és a Federal Reserve szerepét a folyamatban. Felmerül a kérdés, hogy a tarifák inkább gazdasági eszközként vagy politikai fegyverként szolgálnak-e az USA számára, különös tekintettel Trump külpolitikai és nemzeti identitást erősítő célkitűzéseire.
