Pár év alatt Kína felépítette ezt a világszínvonalú fúziós kutatási kampuszt a semmiből, míg az Egyesült Államok még mindig nem rendelkezik hasonló létesítményekkel. Ez Kína egyre növekvő beruházásaira utal a nukleáris fúzió területén, amit sok tudós a tiszta energia szent gráljának tekint.
Az amerikai vállalatok vezető szerepének hiányában a munkahelyek és a gazdagság nem itt, hanem Kínában alakulnak ki. A fúzió potenciálisan szinte korlátlan energiát termelhet szén-dioxid-kibocsátás nélkül és nagyon korlátozott radioaktivitással.
Kína jelentős beruházásokat eszközölt a hazai fúziós infrastruktúrába, kutatásba és munkaerő-képzésbe, és már tízszer annyi PhD-val büszkélkedhet a fúziós tudomány és mérnöki területen, mint az USA. Az ország célja, hogy 2035-ig megépítse az első ipari prototípus fúziós reaktorát, és 2050-re elkezdje a nagyszabású kereskedelmi fúzióenergiatermelést.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium új létesítményeket épít, de sok tudós szerint a Kína által folytatott gyors fejlesztés komoly versenyelőnyt jelenthet. A kínai magánszektor gyorsan utoléri az amerikaiakat, és olyan vállalatok, mint az Energy Singularity, már két év alatt saját tokamak gépeket építettek.
